De már késő volt, mert az öreg vámpírt hátulról leszúrta egy másik ordas. A harc kezdett eldurvulni. A farkasok már szervezetten támadtak és nem a tőlük megszokott módon csak úgy rárontva az ellenfelükre. Siriusék lassan kezdték megtisztítani a bejáratot a bolhazsákok hadától, és Dave emberei is kitörtek a kastély belsejéből. A vérfarkasok két tűz közé szorultak. Sirius megpillantott egy lányt Demetrius mellett, aki meg volt kötve. Azonnal elindult az irányába és Artúr is vele ment. Hosszú volt az út, amin át kellett verekedniük magukat. Demetrius észrevette őket és hátrálni kezdett, mert felismerte Artúrt, aki régi riválisa volt. Sirius a lányhoz érve gyorsan kiszabadította és a kastélyba küldte. A lány el is indult a kastély felé. Elektra szépen tisztogatta az utat elötte az íjával. Dave is megérkezett a harctérre és Demetrius után indult. Artúrt a sok farkas feltartotta, így nem tudott a közelébe jutni. Demetrius a földig érő fekete kabátja alól előrántotta fegyverét és lelőtte az elé ugró elit harcost. A harcos egy szempillantás alatt hamuvá égett. A többiek is döbbenten nézték, hogy mivel lőhette le a srácot Demetrius. Ezután fegyverét Davere fordította és meghúzta a ravaszt. Ekkor a lány hirtelen Dave elé vetette magát és a golyó útját állta. Dave ijedten nézett a lányra, aki a lábai elött rogyott össze. Demetrius pedig úgy tűnt el ez idő alatt, mint a kámfor. A maradék farkas horda szétszéledt az éjszakában. Dave a karjaiba fogta a lányt, aki közel 12-13 éves lehetett. A testét egy szakadt kis hálóing szerű valami fedte, amit a vére teljesen átitatott. Vállig érő szőke haját félre hajtotta a nyakából és már épp készült rá, hogy megharapja és viszonozza azt, hogy a lány megmentette, amikor a lány hirtelen magához tért és iszonyatos szitkozódásba kezdett.

-      A fene egye meg ezt a mocskos, rühes vámpírt, aki a bolhazsákokkal cimborál! Nem elég, hogy felébresztett, most még meg is lőtt. Ha még egyszer a szemem elé kerül, én esküszöm, hogy a torkán húzom ki a lépét! Csak kaparintsam a kezeim közé! Majd megtapasztalja, hogy mi is az igazi kín! Sokkal jobban szerettem mikor még csak íjakkal, kardokkal és lándzsákkal harcoltak és nem ilyen hangos és büdös lőfegyverekkel.

 Dave és a többiek csodálkozva nézték a lányt, ahogy ott szitkozódik. Nem értették, hogy lehet életben ezek után, hisz látták, ahogy meghalt és nem érezték rajta sem a farkasok sem a vámpírok szagát. Mikor kicsit kezdett lenyugodni a lány akkor tűnt fel neki a körülötte álló csapat értetlen tekintete. Ekkor vette észre, hogy még mindig Dave karjaiban van, aki nem érti, hogy lehet életben. Oda fordult hát hozzá és mélyen belenézett az igéző kék szemeivel Dave barna szemeibe, amibe egy fekete tincs lógott és kedvesen így szólt.

-      Bocsáss meg az előző kiborulásomért csak már nagyon bosszantott, hogy fogva tartott és mindenhová magával cipelt. A nevem Karay. Téged hogy hívnak?

-      A nevem Dave. Hogy-hogy életben maradtál? Más halandó bele halt volna egy ilyen sérülésbe.

-      Talán azért vagyok még életben, mert nem vagyok halandó.

-      Az meg hogy lehet? Hiszen nem érzem sem farkas sem vámpír szagát áradni a testedből.

-      Mágiáról még nem hallottál?

-      Mágia? Tudtommal azzal nem ért még el senki ember fia halhatatlanságot. Én már 1200 éve vagyok halhatatlan, de nem hallottam még ilyenről.

<<< Előző   Következő >>>