-      Te egyelőre csak felderítő lehetsz az előző rossz vizsgád miatt, de amint bele jössz egy kicsit, csatlakozhatsz a halálosztókhoz is. - szólt Ilina ahogy Leo kiért a lőtérről.

-      Kézcsókom, mi még nem ismerjük egymást szép hölgy!

-      A nevem Ilina. Én vagyok a vámpírok vezetője.

-      Én Leo vagyok. Megtiszteltetés veled találkozni. – ezzel udvariasan meghajol.

-      Hagyjuk a formaságokat! Nem kell hajlongani elöttem.

-      De mégis csak te vagy a vámpírok klánjának vezetője. Vagy talán tévedek?

-      Majdnem helyes a feltevésed. De nem csak egyetlen vezetője van a vámpíroknak. Ahány klán annyi vezető. Én csak ennek a klánnak vagyok a vezetője.

-      Akkor mégis csak te vagy a vezetőnk.

-      Ez igaz.

-      A bátyám kért rá, hogy felderítőnek ossz be?

-      Az ő keze is benne van a dologban, de amúgy sem osztottalak volna be halálosztónak. Én a takarító brigádba akartalak beosztani.

-      Takarító brigád? Az meg mi?

-      Ők azok, akik a halálosztók után érkeznek a helyszínre és a még élő vérfarkasok likvidálásával foglalkoznak.

-      Értem. Azt is sejtettem, hogy a bátyám keze is benne van a dologban. De ő ezzel jót vagy rosszat tett az én szemszögemből?

-      Ha úgy nézzük jót! A takarító brigádé a legpiszkosabb munka.

-      Remek! Mikor kapom az első feladatom?

-      Még pár napig a kastélyban kell maradnod és pihenned kell. Majd szólok, ha feladatom van számodra. De ha a bátyád meg tudod győzni, akkor vele addig is akárhová mehetsz. Ki tudja, talán egyből meg is kaphatod a halálosztó címet, ha mellette jól teljesítesz.

-      Remek! Akkor kezdhetem győzködni.

-      Azt kötve hiszem, mert ő ezekben a percekben szál be az autójába és indul egy újabb küldetésre. Kicsit vadászik, talán végre ki tud szedni egy két hasznos információt azokból a bolhazsákokból Demetriusról. Bár a név ismerősen csengett mindig is csak nem tudom honnan.

-      Ki az a Demetrius?

-      Ő az, aki két éve csapdát állított Artúrnak, a bátyádnak és Elektrának. Őket ugyebár ismered már. Szóval miatta tört ki a háború.

-      Értem.

-      Ma még nyugodtan pihenhetsz a bátyád talán holnap hajnalra ér csak vissza.

-      Hogyhogy csak holnap? Hol tölti a napfényes órákat? Azoknak már vége a nap 1 órája lement.

-      Így már világos. Nem bánod, ha elmegyek egy kis frisslevegőt szívni? Na, meg akkor már szívesen körül is néznék a birtokon.

-      Semmi probléma csak időben gyere vissza és ne csinálj semmi galibát!

-      Értettem „főnök”! – mondta viccesen és már el is viharzott a kijárat felé.

-      Ez a fiú… tisztára, mint a bátyja. Hehehe!

A hold vörös fénnyel kelt ma fel. ezen az éjszakán vér fog folyni. farkasok vére áztatja ma a földet. Sirius könyörtelen és nagyon jó harcos. Sosem hibázik. a feladatát mindig teljesíti, és ha kell még azon felül is teljesít igaz emiatt már többször is parancsmegtagadás miatt bajba került, de mindig kihúzta magát belőle. Nem csoda, hisz szükség van az ő harci tudására a csatamezőkön. Így mindig is nélkülözhetetlen volt.

Leo lassan ballagott a kastély udvarán a fákat kerülgetve. Elég feldobott volt, mert tudta, hogy hamar bátya mellé kerülhet, ha ki tudja csikarni, hogy csak egyszer is elvigye magával és ott bizonyít. Egyszer csak egy hang szólította meg az egyik fa árnyékában, egy ismerős hang. Luna hangja volt ez.

-      Te hogyhogy itthon maradtál édesem?

-      Egyelőre csak felderítő vagyok, de remélem nem sokáig. A mai feladatom a pihenés.

-      Hát, akkor had segítsek ellazulni! – és egy finom mozdulattal az üde zöld fűre lökte. – Gondolom, jól jönne egy masszázs!

-      Azt megköszönném! – mondta Leo mosolyogva.

-      Akkor fordulj meg!

-      Igen is úrnőm!

-      Hihihi, ez tetszik! – kuncogott Luna miközben Leo vállait masszírozta.

Ezt az estét végig a szabadban töltötték. Mikor már a hold lemenőben volt, lassan közeledett a hajnal Luna és Leo visszamentek szobájukba és lefeküdtek, hogy pihenjenek. Lassan Sirius is visszatért. Ennek az éjszakának is mészárlás lett a vége. A farkasok inkább meghaltak mintsem, hogy fogságba kerüljenek. Sirius is nyugovóra tért kedvese oldalán. Mikor újra beesteledett már talpon is voltak Leo bátyját győzködte, hogy legalább egyszer vigye magával:

-      Nem kerülök veszélybe hidd el, melletted maradok!

-      Nem vagyok bébi csősz, most nem jöhetsz velem!

-      Miért nem? Több szem többet lát. Had mennyek veled segíteni!

-      Dehogy jössz! Erről nem nyitok vitát!

Ekkor Elektra is közbe szólt:

<<< Előző   Következő >>>