Vadászok éjjele
Ezen a baljóslatú éjszakán is sötét köd telepedet az erdélyi kis falura. A népek már órákkal ezelőtt bezárkóztak házaikba, ily kései órán már senki sem, mert kilépni a házból. A gomolygó ködben a hold halovány fényénél mégis, kirajzolódik egy alak. Magas férfias termetű emberalak sötét öltözetébe burkolva halad előre a ködbe burkolt utcákon. Tekintete pásztázza a környezetét, keres valamit. Végül megakad egy romos viskón, ami a falu határán áll. Miután jól szemre vételezte az épületet, határozott léptekkel elindul az irányába. Óvatosan közelíti meg a viskót. Megáll az egyik ablaknál, és egy tükröt vesz a kezébe. A tükör segítségével benéz az épületbe. Bent is sötét van, a szobába már csak bútorok roncsait lehet felfedezni, az egyetlen épp bútor egy ágy. Az ágynál egy lak körvonala rajzolódik ki, a nő formás idomait még a sötétben is jól kilehet venni, amint kacérkodva ül az ágyon. A férfi a tükröt letéve, óvatosan besandít az ablakon, így szemügyre veheti a nővel szemben álló férfit. Kardját óvatosan előveszi figyelve, hogy az ezüst pengén ne csillanjon meg a hold fénye. Majd csendesen figyeli a bent zajló eseményeket. A másik férfi a házon belül, már a nő mellett ült és simogatta annak formás idomait, majd megcsókolta hosszan és forrón. A csók percekig eltart, majd a férfi megszakítja, és a nő nyaka felé hajol. Ahogy ajkai közelednek, úgy nyíltak szét, és villannak elő a szemfogak. Az ablak alatt várakozó erre a pillanatra várt, és beugrott az ablakon. A csörömpölésre a vámpír feléje fordul, és a nőt hátra taszítja. A férfi rátámad, és kardjával több vágást is ejt ellenfelén. A vámpír végül felül kerekedik, és jó pár méterrel arráb hajítja. A férfi amint földet ér, elejti a kardját. A vámpír már ott van, és készül véget vetni az életének. Ám a mozdulat felénél megdermed, majd fájdalmasan felrikolt, ahogy a fakaró felbukkan, és feltépi mellkasát, miközben átjárja a szívét. A vámpír a következő pillanatban porrá omlik. A férfi csak a nőt látja maga előtt egy fakaróval a kezében. A nő hátrább lép hagyja felkelni. Amint felállt a csukja lecsúszik fejéről, és látni engedi a hosszú fekete haját és a finom arcát.
- Milyen amatőr vagy te? - hangzik a nő gúnyos hangja, miközben végig méri a férfit.
- Egy olyan tapasztalt vadász, aki a vámpír áldozatát tehetetlen nőnek vélte. - hangzik a férfi higgadt válasza, miközben kardját felveszi a földről, és elteszi. - Egyébként Dante vagyok a kereső.
- Hmm. Érdekes, de most nem azt lelted, amit kerestél. - mosolyog gúnyosan. - Laurana a bosszúálló, és egy tanács ne játszd meg magad, annyira szánalmas.
- Én szánalmas, mégis mit vélsz bennem szánalmasnak? - kérdi felháborodva Dante.
- Hogy mit, idejössz, és tükörrel bevillogsz az ablakon, majd benézel, és végül hangos csörömpöléssel betöröd az ablakot. Az egész akciód el van szúrva, tele hibával, és amatőr vagy. - sorolja Laurana szemrebbenés nélkül.
- Engem ne nevezzen amatőrnek, egy olyan nő, aki felkínálja a testét egy vámpírnak. - hangzik Dante dühödt válasza.
- Ne merj szajhának nevezni, mert esetleg utána küldelek a túlvilágra. - kiabál Laurana, majd az ajtó felé veszi útját, hosszú haja libeg mögötte. De pár lépésnél nem jut messzebb, mert Dante az útját álja.
- Mit akarsz még? - sziszegi Laurana.
- Még annál is nagyobb szajha, vagy mint gondoltam. - vágja Dante a nő arcába. Lauranánál elpattan a cérna, és egy jobb egyenessel válaszol a jóképű, de idegesítő férfinak. Danténak se kel több, viszonozza az ütést. Laurana döbbenten néz, majd ismét megüti, majd megcsókolja. Dante először meghökken, majd viszonozza a csókot. Hevesen csókolóznak miközben Dante, lassan levetkőzteti Lauranát, közben végig simítja az egész testét. Majd egy határozott mozdulattal az ágyra löki Lauranát. Fölé mászik, és éhes szájával a nő ajkát csókolja. A csókja vad és forró lassan, de határozottan halad lefelé Laurana nyakán. Majd onnan még lejjebb a melleire. Játékosan csókolgatja és szívogatja a mellbimbóját, ami a formás idomokhoz tartozik, másik kezével masszírozza a másik formás kis halmocskát. Laurana kéjes sóhajtásokkal válaszol a kényeztetésre, egyre jobban kívánja Dantét. A csókok közbe folyamatosan haladnak lejjebb a testén, már a combja belső felét kényeztetik. Dante lassan megnyalja a csiklóját. Laurana a kéjtől hangosan felsóhajt. Ezt halva a férfi folytatja a nyalogatást. Majd nyelve átsiklik a nő hüvelyéhez, és bele nyal. Laurana már finoman vonaglik a nyalintásoktól. Dante most a hüvelyét nyalogatja, és többször is bedugja a nyelvét és mozgatja. Laurana élvezetét látva, két ujját bedugja neki, és forgatja benne, miközben ki-be húzogatja. Nyelvével közben a nő kemény mellbimbóit nyalogatja. Laurana az élvezetek közepette, Dante farkát a kezébe kaparintja, és elkezdi húzogatni, ezzel készteti arra a férfit, forduljon meg, hogy nemes szervéhez férjen. Mihelyst megfelelő távolságba kerül, azonnal nyalogatni kezdi. Többször is végignyalja tövétől a fejéig, majd bekapja és elkezdi szívni. Dante halkan sóhajtozik, közben az ujjai még mindig hevesen jártak Lauranában. Egyre erőseben szívta, és egyre jobban bekapta Dante farkát. Dante ezt már nem bírja sokáig, és farkát kihúzza Laurana szájából. Feltérdel, és ujjai helyére helyezi Lauranába. A nő felnyög, amint megérzi magában a méretes szerszámot. Dante finom lökésekkel elkezd mozogni, közben szétnyitja a nő lábait. Kéjes nyögések hadják el Laurana ajkait, miközben teljesen átadja magát az érzésnek, ami lassan elönti az egész testét. Dante miután már elérkezetnek látja az idejét, össze szorítja Laurana lábait maga előtt, és mélyebbre siklik a nőben. Közben gyorsit a lökések tempóján. Laurana torkát egyre hangosabb nyögések hadják el. Dante egyre vadabb tempót diktál, egyre éhesebben esik a nő testének. Majd végül megáll, és a nő lábait a vállaira teszi, és ráfekszik a nőre így teljesen belé mélyed a farkával. Laurana kéjesen felsikolt.
- Még mindig amatőrnek tartasz? - hallatszik Dante halk suttogó kérdése.
- Igen amatőr vagy… - feleli Laurana. Majd elkezdi cirógatni a férfitestét, hogy folytatásra bírja azt. De Dante makacsul nem mozdul, még Lauranát se engedi mozdulni. Laurana kétségbe eseten néz rá, majd felsóhajt: - Amatőr vagy, de az ágyban profi.
- Na tudod te, mit kell mondani! - mosolyodik el Dante, majd finoman hintáztatja magát a nőben. Laurana felnyög, ahogy megérzi a finom mozgást. Dante szorosan átöleli a nőt, majd elkezdi vad tempóban döngetni. Minden lökéssel mélyen beléhatol, és visszahúzódik. Laurana hangosan sikítozik Dante alatt.
- Igen, igen csodálatos vagy. – sikítja, ahogy egyre közelebb kerül a csúcshoz. Dante csak mosolyog a nő reakcióján, amilyen vad kis szajha, legalább annyira élvezi az ö kis játékát.
- Szép hangod van, sikítoz csak, hallani akarom. - zihálja Dante, ö is egyre jobban kielégül, már jó ideje szüksége lett volna egy nőre. Laurana hangosan sikítozik minden lökésnél, közben lassan a nyál kicsordul a szájából. Dante elmosolyodik, és fokozza a tempót. Laurana hangosan felsikít, miközben testén végig fut az édes remegés. Dante mosolyog, ahogy a nő élvezetét szemléli, de most már rajta a sor, neki is ideje elérni a beteljesedésig. Nem lassít a tempón, fokozatosan döngeti a nőt, közben már ö is hangosan nyög. Majd amikor elérkezik a pillanat mélyen Lauranába hatol, hátra csapja a fejét, miközben hangos ordítással elélvez. Élvezetének minden cseppjét a nőbe lövelli, ne vesszen kárba egy kevés se. Mikor ismét mozdulni bír, kicsúszik a nőből, és mellé heveredik az ágyra. Laurana nem mozdul, teljesen kimerült csak a menyezettet bámulja. Dante megfogja, és magához húzza, majd lenyalja az arcáról a kicsorgott nyálat.
- Csak nem jól esett? - kérdi mosolyogva.
- És ha úgy lenne, az számítana? - kérdi halkan Laurana.
- Igen számítana, ritkán találkozok ilyen különleges nővel, mint te. - suttogja Dante Laurana fülébe. A nő csak hozzá bújik és átöleli. Dante még gyönyörködik benne egy keveset, majd elalszik. Órákkal később reggeli napsütés be áradó fénye ébreszti. Ahogy körülnéz a nőnek semmi nyoma. Felkel és felöltözik, lassú léptekkel az ajtóhoz sétál. Majd megáll, és még egyszer körülnézz a viskóban. Semmi különös, csak ami eddig is ott volt, kilép az épületből és belöki az ajtót. Ahogy az becsapódik, valami csörömpölve a földre hull megfordul, hogy megnézze. Egy tör hever, az ajtó előtt a földön egy papír fecnivel. Felemeli, és szemügyre veszi a fecnit. Finom betűkkel rövid szöveg van rá kanyarintva, elolvassa. Elmosolyodik, majd szélnek ereszti a kis cédulát, és tovább indul az útján. A cédulát a szél könnyed szárnyára kapta, és sodorta elfelé. Kitudja látta-e még valaki a rövidke üzenetet. „A legközelebb, én leszek felül!”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
