|
Naruto Rémálma
Konohaban újabb napfényes reggel virradt, és beindult a nyüzsgő élet. Már mindenki talpon volt, és serénykedet, kivéve egyetlen valakit. Ez a valaki nem más, mint Naruto a falu egyik fiatal geninje. Ő még nagyban az igazak álmát aludta, holott már a nap javában 10 óra fele járt már. A szőke buksi tulajdonosa csak nem akart megmozdulni, hacsak nem egyik oldaláról a másikra nem fordult, más figyelemre méltó mozgást nem végzett. Ám a szunyókálásból egy kellemetlen, és különös hang riasztotta fel a fiatal ninjat, a hang szabálytalanul ismétlődőt, és egyre hangosodott. A korgó-morgó hang egyenesen Naruto gyomrából érkezet, és követelte az aznapi reggelijét. Naruto először próbálta figyelmen kívül hagyni a hangot, hogy folyathassa igen hosszura nyúlt sziesztáját. De a hang mellé lassan, az éhség kínzó érzete is bekúszót tudatába, míg nem felült az ágyán. Kinyújtóztatja, elmacskásodott tagjait, a műveletsor mellé hatalmasat ásít.
–Egyetlen dolog létezik a világon, amiért hajlandó vagyok megszakítani az alvást, és az a reggeli!!!-mondta inkább csak a falaknak, lakótárs híján ki máshoz beszélhetett volna. Felöltözött, és egyenesen a konyhaszekrényhez viharzott, hogy enyhítse korgó gyomra parancsát. Feltárja kedvenc finomsága tárhelyét, de megdöbbenésére nem találja azt, amit kereset. A szekrényben az instant ételek különféle változatai sorakoztak, várva rá, hogy egy éhes fiatal bendőjében végezzék. De Naruto nem látta azt az ételt, amit mindennél jobban szeretett, és mindennél többet is fogyasztott belőle. A szekrény nem tartalmazott egyetlen ramenes dobozt sem.
–De, hogy ááá biztos csak máshova raktam.-legyintet a szekrény felé, majd elkezdte a szekrények átnézését, hogy hova tehette máshová az ö íncsiklandozó ramenét. Elkeseredésére viszont egyik szekrény sem tartalmazott rament. Hogy bizonyítsa elszántságát, a kutatást kiterjesztette a lakás egész területére. A padló tüzetes átvizsgálásával kezdte, elvégre dolgai nagy részét ott tárolt. Cikázva fésülte át a padló felületét, amit szinte beborított a mosott, és mosatlan ruhák halma, a saját és kölcsön kapott tárgyak tengere, és a szanaszét heverő szeméthegyek. Csak úgy söpörte arráb az útjából őket, mindent megnézet, ami a kezébe került, de végül mindent csak arráb hajított. Néhány tárgyhoz azonban kommentárt is fűzött.
–Ezt már rég kerestem.-suttogta egy tekercsnek, majd arráb hajította.
–Jé, ezt még Sakura adta kölcsön egy fél éve!-majd tovább dobta a rózsaszín színű dobozkát. –Ez Iruka senseié, még két évvel ezelőtt nyúltam le tőle tréfából.-majd a dokumentum mappája is arráb repült, a szoba egy távoli pontja felé, hogy a következő két évet ott töltse. Naruto ehhez hasonló kincsekre bukkant a padló átfésülése közben, sok mindent talált csak, azt nem, amit kereset rament. Értetlenül ált az eseményekkel szembe, hogy lehetséges az ,hogy ö, aki a rament mindennél jobban szeret, és szinte éjjel nappal azt eszi, neki egy árva darab ramen, de még csak üres ramenes doboz se legyen a lakásába. Végül arra a következtetésre jutott, hogy valaki igen csak meg akarja tréfálni, de ö nem fog kétségbe esni, elvégre Konoha sok pontján lehet még rament kapni. El is indult, hogy beszerezze a kincset, amit annyira kívánt. Rövid séta után kedvenc büféjénél is volt. Belépve hangosan üdvözölte az eladót.
–Jó reggelt!
–Jó reggelt, ugyan már Naruto hiszen mindjárt dél.-nevet az eladó harsány hangján.-Na mindegy mit adhatok?
–Egy nagy tál rament szeretnék.-mondja vigyorogva Naruto.
–Hogy mit szeretnél?-néz rá az eladó értetlenkedve.
–Hát rament.-fagy le a mosoly Naruto arcáról.
–Az meg mi, megint tréfás kedvedben vagy látom, de most komolyan kérdem mit kérsz enni? –Mondtam rament, ne mondja, hogy nem tudja mi az.
–Hát pedig azt kell, mondjam, nem tudom mi az, mert ilye nevű étel nincs.-az eladó szavai felkavarták Narutot, hogy lehet, hogy nem tudják mi az, hogy ramen. De hisz ö mindig, azt eszi zaklatottan hagyta el a büfét, az eladó csak fejét csóválva nézett utána. Naruto végig járta Konoha összes büféjét, közértjét, és éttermét, de sehol még csak nem is hallottak a ramen létezéséről. Narutot annyira felzaklatta a dolog, hogy gondolkodás nélkül a hokagehoz rohant. –Vénség mit tettél az én ramenemmel!-ordította egyenesen a hokagenak, miután betörte az egyik ablakot, amin a szobába érkezett. A hokage már csak felsóhajtott, számára már mindennaposak voltak Naruto zavargásai.
–Hogy mit tettem a mivel?-kérdezte érdeklődést se mutatva a téma iránt.
–Mit tettél a ramennel, a kedvenc éttelemmel sehol se lehet kapni, sőt mindenki azt mondja nincs is olyan!-ordít torka szakadtából Naruto.
–Arra nem gondoltál, hogy azért, mert nem is létezik ilyesmi.-nézz Narutora továbbá is faarccal.
–Ostoba vén kecske!!!-majd kicsapja az ajtót, és kiviharzik rajta. Egy papírokkal megrakott ember lép be a hokage ajtaján.
–Uram mit akart itt Naruto?-kérdezi kíváncsian.
–Nem tudom valami rament kereset rajtam.-feleli a hokage nagyot sóhajtva.
–Hová ment?-néz értetlenül.
–Rament-ismétli meg a hokage.
–Igen az, biztos az agyára húzódott.-bólogat, majd kinéz a törött ablakon Naruto után. Naruto zaklatottan ment a parkba, ahol az aznapi küldetés miatt kellet találkozni a csapata többi tagjával, és tanítójukkal. Ma még a gyönyörű idő is borúsnak tűnt, úgy gondolta ennél rosszabb már semmi nem lehet, amíg meg nem látta két csapat társát egymás karjaiba. Sakura és Sasuke éppen ölelgették egymást, és önfeledten nevetgéltek a park egyik padján ülve. Naruto sose vallotta volna be, de igen is vonzódót Sakurahoz, és ez most rettenetesen felkavart. Idegesen toppant oda a turbékoló párhoz, és kezdett el hadonászni össze-vissza, de értelmes szó nem jött ki a torkán. Helyette viszont gyomra hatalmas korgása megtöltötte a környéket hangjával. A meglepet szerelmesek döbbenten, néztek Narutora, aki gyomra hangjára abba hagyta a hadonászást.
–Naruto, ha éhes vagy szólhattál volna, hogy hozzunk neked kaját.-mondja Sakura fejét csóválva.
–Ti-ti mit csináltok!-ordít rájuk.
–Mit csinálnánk, várjuk Kakashi senseit.-veti oda Sasuke.
–Nem úgy ti ketten együtt.-kezd el ismét hadonászni Naruto.
–Mit azt, amit minden pár, akik járnak, igaz te ezt honnan tudhatnád, hiszen neked nem volt soha barátnőd.-magyaráz Sakura. Naruto teljesen lefagyott hadgyám, hogy nem ismeri senki a kedvenc ételét, de hogy még Sakura is jár Sasukeval, mi van ezzel a világgal.
–Üdv gyerekek, egy óra ahogy megbeszéltük, mehetünk a kis küldetéseteket végrehajtani.-üdvözölte őket Kakashi sensei. Narutonál itt telt be a pohár, mi az, hogy Kakashi sensei nem késik, itt valami nagy baj van. De nem tette szóvá, azon kezdet gondolkodni, ki akarhat vele ennyire kiszúrni, hogy így felforgatta az ö világát. Ezen tanakodott a küldetés közben is, ami nem ált másból, mint iratári dokumentumok cipeléséből egyik raktárból a másikba. Első gyanúsítottja a hokage volt maga, de öt hamar elvetette mit érdeklik, azt az ilyen kicsinyes ügyek. Második jelöltje nem volt más, mint Kakashi sensei ő szívesen szórakozik másokkal, de nem ez nem az ö stílusa ahhoz nem elég perverz. Akkor viszont ki kilehet az??? Itt hosszan kattogtak a fogaskereket Naruto fejében.
–Hé, törpe ne lazsálj nem fogunk helyetted dolgozni!-rázta fel Sasuke hangja. És ekkor világosodott meg Sasuke, ki más lehetne. A nap hátralévő részében Sasuke minden mozdulatát figyelemmel követte. Majd amikor este végeztek a küldetéssel, Sasuke követésére szentelte az időt. Sasuke igen gyanúsan, először haza kísérte Sakurat, majd elindult a saját háza felé. Félúton azonban megállt, Naruto okosan behúzódott az egyik ház takarásába.
–Naruto nagyon jól tudom, hogy itt vagy és, hogy követsz, ugyanis a gyomor korgásod mindent elárul, pláne ha a fél utca zeng tőle!-mondta mogorván Sasuke.-Javaslom, ne itt bohóckodj arra ott a cirkusz. Vetette oda, majd folytatta útját egészen a házáig, ahol belépet, és az este további részébe nem is jött elő. Mikor Naruto már úgy gondolta, hogy Sasuke már az igazak álmát alussza, belopózott a házába, hogy nyomokat keressen. Ahogy belépet a napaliba a lámpák hirtelen felgyúltak, és vele szemben az ajtóba Sasuke állt, önelégült mosollyal arcán. A mosoly oka a hatalmas halom ramen volt, ami a szobába tornyosult.
–Tudtam, hogy te voltál, más nem tehetett volna, ilyen szörnyűséget.-ordított rá Naruto.
–Ez igaz, de mond Naruto, ha választanod kéne, hogy a ramen vagy Sakura.-itt Sakura lépet ki Sasuke mögül, és figyelte érdeklődve az eseményeket.-melyiket választanád? Naruto döbbenten állt, mi az hogy válaszon, ez a Sasuke megörült. Sasuke viszont úgy tűnt, jól szórakozik Naruto zavarán.
–Mégis, hogy gondolod, hogy választhatnék!-kiabál magából kikelve Naruto.
–Csak az egyiket kapod meg, válasz?-ördögi mosoly jelent meg Sasuke arcán. Naruto magában vívódott ramen vagy Sakura, Sakura vagy ramen, a döntést viszont inkább gyomra hozta meg, egy óriási kordúlás kíséretében.
–Hát, ha ezt akarod, akkor a rament választom.-mondja Naruto.
–Rendben megkapod már, ha marad belőle valami!-röhögöt Sasuke hangosan, majd a kezében lévő detonátort megnyomva, felrobbantotta a ramenes dobozokat. Tészta és papír halmok szálltak a levegőbe, Naruto rémülten figyelte az egészet.
–Nnnnneeeeeeeeeee!!!!!!!-ordította el magát. A teremben mindenki megijedt a hirtelen ordítás hallatán, volt aki fel is dűlt a székével. Mindenki döbbenten nézet Narutora, aki a tovább képzés figyelése helyett eddig aludt, hogy most miért ordít. Naruto csak kereste, hogy hol van, hol van az-az ember, aki elvetet öle szeretett ramenét. Majd a kettővel arrábi széken meg is találta, Sasuket.
–Teee!-ugrott elé ordítva.-Ezért megfizetsz!
–Most meg mi a bajod?-nézet rá Sasuke, bár cseppet sem érdekelte.
–Hogy, mi a bajom elveted a ramenem!-ragadta meg Sasuke felsőjét.
–Naruto higgadj le, nem elég, hogy átaludtad a tovább képzést, még marhaságot is művelsz.-kiáltott rá Sakura.
–Aludtam?-kérdezi Naruto meglepetten.
–Igen aludtál.
–Akkor te, nem jársz sasukéval?
–Nem, nem járok vele.-mondja Sasuke unottan.
–Akkor van ramen!!!-kiált fel, és rohan ki a teremből. A tanár, aki a továbbképzést tartotta csak értetlenül nézet a fiú után. Iruka sensei csak a fejét fogva motyogott valami olyat, hogy ez nem lehet igaz. Kakashi sensei fel se nézet a nyali-fali éjszakák című könyvéből, csak hozzá tette:-Naruto, ö sose fog megváltozni.
Vége |
AJÁNLOM AZ OLDALT
